El Doradillo (Puerto Madryn)

A nap már lemenni készült, így még gyorsan áthajtottunk Madrynon, mert azt az infot kaptuk, hogy az ott levő strandokon a dagály idején kijönnek közel a bálnák. El Dorillo Madryntól északra van, kb 30 kmre, de murvás az út. Akkor még nem tudtam milyen élvezet vár rám.

Dorillo felé az útról több behajtó is van a strandokra, nem érdemes mindegyikre kimenni, bár csábító, amit lát az ember. ma már tudom, hogy a bálnák szeretnek napozni. Ilyenkor vesznek egy nagy levegőt, a hátukra fordulnak és napoztatják a hasukat. ha ezt a parttól pár méterre teszik, azt az emberek is élvezik. Amikor mi a Dorillo III. bejáraton a parkolóba hajtottunk, ez várt ránk.
De komolyan, addigra kiszúrtuk, hogy itt jöttek ki a legközelebb a parthoz a bálnák. Csak ezen a területen kb 5 bálna úszkált a közelben, a távolban másik 4-5. elképesztő! Míg a közeli bálna fotózásához a készültem a háttérben ez történt.
Ilyet dokumentumfilmben már gondolom mindenki látott, na de a saját szemével! Szóval a bálánk valahogy így napoznak, ahogy a következő képen látszik. Ezzel a bálnával ott volt a borja is, amely ott úszkált körülötte. Az egész kb 5-10 méterre a part szélétől.
Néha megfordult az állat, levegőt vett, majd komótosan visszafordult a hátára. Egy sirály ott volt mindit, pórbált csipegetni az ő vagy a borja fejéről. Hogy mit? Passz. Gondolom valami kaját.
Ezen a képen már látni valamit a sűrűségből. Itt az anya a borja, meg hátul egy harmadik.
Itt egy újabb farokemelés. Érdekes, hogy Nóri gépén, mennyire mások a kék színek.
Ez itt a végén a nagy sűrűség.
Ezen a képen egy háton van, kettő mellette, egy beúszni készül jobb oldalt, egy pedig a háttérben van. Hihetetlen volt.

Ezekkel az élményekkel eltelve szépen visszaautóztunk Punta Madrynba, összesen 20 dollárét kaptunk egy kis szobát két ággyal. Ettünk és vitatkoztunk egy jót, majd eltettük magunkat a következő napra, amikor egész nap várt ránk a közelinek tűnő, de távoli Valdez félsziget.