A
skandináv népi hiedelmek egyik legjellegzetesebb szereplője a
trold (vagy troll). Sokféle leírás létezik róla, vannak jó
troldok és rossz troldok, szépek és csúnyák, de az mindannyiukra
jellemző, hogy a föld alatt vagy kis barlangokban, lyukakban élnek.
Sok csínyt követnek el az emberek rovására, ezért az emberek
tartanak is tőlük, és minden lehetségeset megtesznek azért, hogy
ne háborgassák őket. Izlandon például útépítés előtt
kikérik a helyi „látók” véleményét arról, hogy nem
zavarja-e a tervezett út a troldok nyugalmát. Ha igen, akkor
áttervezik az utat.
A
troldok rokona a nisse (ejtsd nissze), ő egy manócska, aki szintén
tud jó és rossz is lenni. A nisszék házakban, farmokon élnek. A
jók házkörüli teendőkkel töltik a napjukat, a rosszak pedig
folyamatosan azon igyekeznek, hogy rossz fát tegyenek a tűzre. Az
egyik legkedvesebb foglalatosságuk a házi kutya idegesítése, aki
látszólag minden ok nélkül ugatásba kezd, miközben a
láthatatlan nisszék a farkát húzzák vagy az orrát csikizik.
Dániában
a nisszék egyik alfaja, a julenissze (karácsonyi nissze) hozza a
karácsonyi ajándékot (illetve ők is készítik az ajándékot,
mint Télapó segítői). A dán wikipedia szerint a julenissze az
egyetlen családos nissze, a többi mind egyedül él (bár arra nem
tér ki a wikipédia hogy ha egyedül élnek akkor hogy szaporodnak,
de akkor legalább a julenisszék körében ez a kérdés
tisztázott).
Na
lényeg a lényeg, jártunkban-keltünkben mi is találkoztunk egy
kis manócskával itt Bornholmon. A fűben ült és láthatóan jól
érezte magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése