Austral&Boreal: Mormor mesél

Tegnapelőtt délután meglátogattuk Mormort, a dán nagymamámat. (Egyébként az nagyon vicces, hogy a dán nyelvben az anya „mor”, az apa „far”, míg az anya szülei mormor és morfar, az apa szülei pedig farmor és farfar). Amikor megérkeztünk egyből elmondta, hogy az volt az egyik legnagyobb vágya, hogy láthasson minket és Misszit (Mici dán kiejtéssel – a Mirtillt pedig úgy ejtik hogy Matal). Mormornál aztán oda kellett tenni magam, mert ő echte bornholmiul beszél, sokszor el is ismételtettem vele amit mond. A nappaliban kiállított fényképek alapján egyből elkezdtük őt kérdezgetni a család történetéről, amire így tíz év távlatából már nem is nagyon emlékeztem.
Az apukája 1883-ban született, és 104 éves kort élt meg. Két felesége volt, mind a kettőtől kilenc gyermeke született, így összesen 18-an voltak testvérek. Amikor az első feleség meghalt spanyol náthában, a gyerekek környékbeli családokhoz kerültek. Évek múlásával került a házhoz a leendő második feleség, egy házvezetőnő személyében. Amikor összeházasodtak, a még meg nem házas gyerekek visszakerültek a családhoz. Érdekes, hogy a második feleségtől szinte minden gyerek egyszerre érkezett a legidősebb testvér gyerekeivel, akinek szintén 11 gyermeke lett. Mormor ebből a második házasságból született, az ötödik gyerekként. Az ő édesanyja sem érte meg az öregkort, rákban halt meg negyven évesen, Mormor 14 éves korában. Onnantól kezdve az apukának semmilyen külső segítsége sem volt, a testvérek maguk oldották meg a kisebbek felnevelését. Mindig a még otthon lévő legnagyobb lánytestvér vette fel az anyuka szerepét, amikor pedig az megházasodott, akkor jött a sorban a következő.
Rutskerben (ez a településnév egy több farmból álló területet jelöl) laktak, minden másnap jártak a gyerekek az iskolába, oda-vissza összesen tíz kilométert gyalogoltak Rø-be. Mesélte Mormor, hogy a negyvenes években olyan hatalmas telek voltak, akkora hó volt, hogy többször is el lehetett érni a telefonvezetékeket. A felnőttek mindig is a farmon dolgoztak, az apuka egyetlen külső munkája a tejkihordás volt a környéken. Teheneket tartottak és zöldségeket termesztettek. Évente többször vágtak disznót, és a húst két vágás közt a pincében tárolták besózva. Mormor anyukája használt anyagból maga készített ruhát a családnak télen-nyáron, és természetesen kézzel mostak. Micsoda élet lehetett!
Mormor apukája 104 évesen halt meg, állítólag soha életében nem volt beteg, halálában is egyszerűen elaludt. A 18 testvérből még hatan élnek, szinte mindannyian Bornholmon maradtak. Nagyon szoros köztük a kapcsolat és amikor összejönnek és a régi időkről beszélgetnek, nem is nagyon értik, hogy hogy lehetett úgy élni. A legidősebb még élő testvér 95 éves, teljesen önellátó, szabadidejében kertjében epret termeszt.